káplár

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: kaplar

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From the German Korporal, from the Italian caporale, from capo (head, leader) from the Latin caput (head).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkaːplaːr]
  • Hyphenation: káp‧lár

Noun[edit]

káplár (plural káplárok)

  1. (archaic) corporal

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative káplár káplárok
accusative káplárt káplárokat
dative káplárnak káplároknak
instrumental káplárral káplárokkal
causal-final káplárért káplárokért
translative káplárrá káplárokká
terminative káplárig káplárokig
essive-formal káplárként káplárokként
essive-modal
inessive káplárban káplárokban
superessive kápláron káplárokon
adessive káplárnál káplároknál
illative káplárba káplárokba
sublative káplárra káplárokra
allative káplárhoz káplárokhoz
elative káplárból káplárokból
delative káplárról káplárokról
ablative káplártól káplároktól
Possessive forms of káplár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. káplárom káplárjaim
2nd person sing. káplárod káplárjaid
3rd person sing. káplárja káplárjai
1st person plural káplárunk káplárjaink
2nd person plural káplárotok káplárjaitok
3rd person plural káplárjuk káplárjaik

or

Possessive forms of káplár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. káplárom kápláraim
2nd person sing. káplárod kápláraid
3rd person sing. káplára káplárai
1st person plural káplárunk kápláraink
2nd person plural káplárotok kápláraitok
3rd person plural kápláruk kápláraik

Synonyms[edit]