képlet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kép +‎ -let[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈkeːplɛt/
  • Hyphenation: kép‧let

Noun[edit]

képlet ‎(plural képletek)

  1. (mathematics) formula
  2. (chemistry) formula

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative képlet képletek
accusative képletet képleteket
dative képletnek képleteknek
instrumental képlettel képletekkel
causal-final képletért képletekért
translative képletté képletekké
terminative képletig képletekig
essive-formal képletként képletekként
essive-modal
inessive képletben képletekben
superessive képleten képleteken
adessive képletnél képleteknél
illative képletbe képletekbe
sublative képletre képletekre
allative képlethez képletekhez
elative képletből képletekből
delative képletről képletekről
ablative képlettől képletektől
Possessive forms of képlet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. képletem képleteim
2nd person sing. képleted képleteid
3rd person sing. képlete képletei
1st person plural képletünk képleteink
2nd person plural képletetek képleteitek
3rd person plural képletük képleteik

References[edit]

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6