késés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

késik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkeːʃeːʃ]
  • Hyphenation: ké‧sés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun[edit]

késés (plural késések)

  1. delay, lateness, late arrival, time lag
    Synonym: (dated or literary) késedelem

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative késés késések
accusative késést késéseket
dative késésnek késéseknek
instrumental késéssel késésekkel
causal-final késésért késésekért
translative késéssé késésekké
terminative késésig késésekig
essive-formal késésként késésekként
essive-modal
inessive késésben késésekben
superessive késésen késéseken
adessive késésnél késéseknél
illative késésbe késésekbe
sublative késésre késésekre
allative késéshez késésekhez
elative késésből késésekből
delative késésről késésekről
ablative késéstől késésektől
non-attributive
possessive - singular
késésé késéseké
non-attributive
possessive - plural
késéséi késésekéi
Possessive forms of késés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. késésem késéseim
2nd person sing. késésed késéseid
3rd person sing. késése késései
1st person plural késésünk késéseink
2nd person plural késésetek késéseitek
3rd person plural késésük késéseik

Further reading[edit]

  • késés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN