közös

Hungarian[edit]

köz +‎ -ös (adjective-forming suffix)

közös (not generally comparable, comparative közösebb, superlative legközösebb)

Inflection of közös
	singular	plural
nominative	közös	közösek
accusative	közöst közöset	közöseket
dative	közösnek	közöseknek
instrumental	közössel	közösekkel
causal-final	közösért	közösekért
translative	közössé	közösekké
terminative	közösig	közösekig
essive-formal	közösként	közösekként
essive-modal	—	—
inessive	közösben	közösekben
superessive	közösön	közöseken
adessive	közösnél	közöseknél
illative	közösbe	közösekbe
sublative	közösre	közösekre
allative	közöshöz	közösekhez
elative	közösből	közösekből
delative	közösről	közösekről
ablative	közöstől	közösektől
non-attributive possessive - singular	közösé	közöseké
non-attributive possessive - plural	közöséi	közösekéi

Expressions

közös (usually uncountable, plural közösök)

(historical, between 1945 and 1989 in Hungary) cooperative (farmers’ agricultural cooperative farm)
Synonyms: termelőszövetkezet, téesz
common/public property (something that is owned jointly)

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	közös	közösök
accusative	közöst	közösöket
dative	közösnek	közösöknek
instrumental	közössel	közösökkel
causal-final	közösért	közösökért
translative	közössé	közösökké
terminative	közösig	közösökig
essive-formal	közösként	közösökként
essive-modal	—	—
inessive	közösben	közösökben
superessive	közösön	közösökön
adessive	közösnél	közösöknél
illative	közösbe	közösökbe
sublative	közösre	közösökre
allative	közöshöz	közösökhöz
elative	közösből	közösökből
delative	közösről	közösökről
ablative	közöstől	közösöktől
non-attributive possessive - singular	közösé	közösöké
non-attributive possessive - plural	közöséi	közösökéi