közös

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

köz +‎ -ös

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøzøʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: kö‧zös

Adjective[edit]

közös (comparative közösebb, superlative legközösebb)

  1. common, collective, mutual

Declension[edit]

Inflection of közös
singular plural
nominative közös közösek
accusative közöst
közöset
közöseket
dative közösnek közöseknek
instrumental közössel közösekkel
causal-final közösért közösekért
translative közössé közösekké
terminative közösig közösekig
essive-formal közösként közösekként
essive-modal
inessive közösben közösekben
superessive közösön közöseken
adessive közösnél közöseknél
illative közösbe közösekbe
sublative közösre közösekre
allative közöshöz közösekhez
elative közösből közösekből
delative közösről közösekről
ablative közöstől közösektől

Derived terms[edit]