különös
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
különös (comparative különösebb, superlative legkülönösebb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | különös | különösek |
| accusative | különöset | különöseket |
| dative | különösnek | különöseknek |
| instrumental | különössel | különösekkel |
| causal-final | különösért | különösekért |
| translative | különössé | különösekké |
| terminative | különösig | különösekig |
| essive-formal | különösként | különösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | különösben | különösekben |
| superessive | különösön | különöseken |
| adessive | különösnél | különöseknél |
| illative | különösbe | különösekbe |
| sublative | különösre | különösekre |
| allative | különöshöz | különösekhez |
| elative | különösből | különösekből |
| delative | különösről | különösekről |
| ablative | különöstől | különösektől |
| non-attributive possessive - singular |
különösé | különöseké |
| non-attributive possessive - plural |
különöséi | különösekéi |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- különös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN