karalábé

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɒrɒlaːbeː]
  • Hyphenation: ka‧ra‧lá‧bé

Noun[edit]

karalábé ‎(plural karalábék)

  1. kohlrabi

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative karalábé karalábék
accusative karalábét karalábékat
dative karalábénak karalábéknak
instrumental karalábéval karalábékkal
causal-final karalábéért karalábékért
translative karalábévá karalábékká
terminative karalábéig karalábékig
essive-formal karalábéként karalábékként
essive-modal
inessive karalábéban karalábékban
superessive karalábén karalábékon
adessive karalábénál karalábéknál
illative karalábéba karalábékba
sublative karalábéra karalábékra
allative karalábéhoz karalábékhoz
elative karalábéból karalábékból
delative karalábéról karalábékról
ablative karalábétól karalábéktól
Possessive forms of karalábé
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. karalábém karalábéim
2nd person sing. karalábéd karalábéid
3rd person sing. karalábéja karalábéi
1st person plural karalábénk karalábéink
2nd person plural karalábétok karalábéitok
3rd person plural karalábéjuk karalábéik