katona

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: Katona

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Probably from Italian. Compare Old Italian cattano ‎(feudal lord).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɒtonɒ]
  • Hyphenation: ka‧to‧na

Noun[edit]

katona ‎(plural katonák)

  1. soldier

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative katona katonák
accusative katonát katonákat
dative katonának katonáknak
instrumental katonával katonákkal
causal-final katonáért katonákért
translative katonává katonákká
terminative katonáig katonákig
essive-formal katonaként katonákként
essive-modal
inessive katonában katonákban
superessive katonán katonákon
adessive katonánál katonáknál
illative katonába katonákba
sublative katonára katonákra
allative katonához katonákhoz
elative katonából katonákból
delative katonáról katonákról
ablative katonától katonáktól
Possessive forms of katona
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. katonám katonáim
2nd person sing. katonád katonáid
3rd person sing. katonája katonái
1st person plural katonánk katonáink
2nd person plural katonátok katonáitok
3rd person plural katonájuk katonáik

Derived terms[edit]

(Compound words):

References[edit]

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6