kezdő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kezd +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛzdøː]
  • Hyphenation: kez‧dő

Noun[edit]

kezdő ‎(plural kezdők)

  1. beginner, novice, newbie, rookie
    kezdők szerencséje‎ ― beginner's luck

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kezdő kezdők
accusative kezdőt kezdőket
dative kezdőnek kezdőknek
instrumental kezdővel kezdőkkel
causal-final kezdőért kezdőkért
translative kezdővé kezdőkké
terminative kezdőig kezdőkig
essive-formal kezdőként kezdőkként
essive-modal
inessive kezdőben kezdőkben
superessive kezdőn kezdőkön
adessive kezdőnél kezdőknél
illative kezdőbe kezdőkbe
sublative kezdőre kezdőkre
allative kezdőhöz kezdőkhöz
elative kezdőből kezdőkből
delative kezdőről kezdőkről
ablative kezdőtől kezdőktől
Possessive forms of kezdő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kezdőm kezdőim
2nd person sing. kezdőd kezdőid
3rd person sing. kezdője kezdői
1st person plural kezdőnk kezdőink
2nd person plural kezdőtök kezdőitek
3rd person plural kezdőjük kezdőik

Derived terms[edit]

Adjective[edit]

kezdő (comparative kezdőbb, superlative legkezdőbb)

  1. starting, start, initial
    a számláló kezdő értéke‎ ― the counter start value
  2. junior, beginner's

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kezdő kezdők
accusative kezdőt kezdőket
dative kezdőnek kezdőknek
instrumental kezdővel kezdőkkel
causal-final kezdőért kezdőkért
translative kezdővé kezdőkké
terminative kezdőig kezdőkig
essive-formal kezdőként kezdőkként
essive-modal
inessive kezdőben kezdőkben
superessive kezdőn kezdőkön
adessive kezdőnél kezdőknél
illative kezdőbe kezdőkbe
sublative kezdőre kezdőkre
allative kezdőhöz kezdőkhöz
elative kezdőből kezdőkből
delative kezdőről kezdőkről
ablative kezdőtől kezdőktől

Derived terms[edit]

Verb[edit]

kezdő

  1. present participle of kezd