kiindulópont

Hungarian

kiinduló (“starting”) +‎ pont (“point”)

kiindulópont (plural kiindulópontok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	kiindulópont	kiindulópontok
accusative	kiindulópontot	kiindulópontokat
dative	kiindulópontnak	kiindulópontoknak
instrumental	kiindulóponttal	kiindulópontokkal
causal-final	kiindulópontért	kiindulópontokért
translative	kiindulóponttá	kiindulópontokká
terminative	kiindulópontig	kiindulópontokig
essive-formal	kiindulópontként	kiindulópontokként
essive-modal	—	—
inessive	kiindulópontban	kiindulópontokban
superessive	kiindulóponton	kiindulópontokon
adessive	kiindulópontnál	kiindulópontoknál
illative	kiindulópontba	kiindulópontokba
sublative	kiindulópontra	kiindulópontokra
allative	kiindulóponthoz	kiindulópontokhoz
elative	kiindulópontból	kiindulópontokból
delative	kiindulópontról	kiindulópontokról
ablative	kiindulóponttól	kiindulópontoktól
non-attributive possessive – singular	kiindulóponté	kiindulópontoké
non-attributive possessive – plural	kiindulópontéi	kiindulópontokéi