kincstárnok

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kincstár +‎ -nok

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkint͡ʃtaːrnok]
  • Hyphenation: kincs‧tár‧nok

Noun[edit]

kincstárnok (plural kincstárnokok)

  1. treasurer

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kincstárnok kincstárnokok
accusative kincstárnokot kincstárnokokat
dative kincstárnoknak kincstárnokoknak
instrumental kincstárnokkal kincstárnokokkal
causal-final kincstárnokért kincstárnokokért
translative kincstárnokká kincstárnokokká
terminative kincstárnokig kincstárnokokig
essive-formal kincstárnokként kincstárnokokként
essive-modal
inessive kincstárnokban kincstárnokokban
superessive kincstárnokon kincstárnokokon
adessive kincstárnoknál kincstárnokoknál
illative kincstárnokba kincstárnokokba
sublative kincstárnokra kincstárnokokra
allative kincstárnokhoz kincstárnokokhoz
elative kincstárnokból kincstárnokokból
delative kincstárnokról kincstárnokokról
ablative kincstárnoktól kincstárnokoktól
Possessive forms of kincstárnok
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kincstárnokom kincstárnokaim
2nd person sing. kincstárnokod kincstárnokaid
3rd person sing. kincstárnoka kincstárnokai
1st person plural kincstárnokunk kincstárnokaink
2nd person plural kincstárnokotok kincstárnokaitok
3rd person plural kincstárnokuk kincstárnokaik