kúp

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: kup and küp

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Serbo-Croatian kup and Slovene kup.[1][2]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

kúp (plural kúpok)

  1. cone
  2. suppository
    Synonym: végbélkúp

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kúp kúpok
accusative kúpot kúpokat
dative kúpnak kúpoknak
instrumental kúppal kúpokkal
causal-final kúpért kúpokért
translative kúppá kúpokká
terminative kúpig kúpokig
essive-formal kúpként kúpokként
essive-modal
inessive kúpban kúpokban
superessive kúpon kúpokon
adessive kúpnál kúpoknál
illative kúpba kúpokba
sublative kúpra kúpokra
allative kúphoz kúpokhoz
elative kúpból kúpokból
delative kúpról kúpokról
ablative kúptól kúpoktól
non-attributive
possessive - singular
kúpé kúpoké
non-attributive
possessive - plural
kúpéi kúpokéi
Possessive forms of kúp
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kúpom kúpjaim
2nd person sing. kúpod kúpjaid
3rd person sing. kúpja kúpjai
1st person plural kúpunk kúpjaink
2nd person plural kúpotok kúpjaitok
3rd person plural kúpjuk kúpjaik

Derived terms

[edit]

(Compound words):

References

[edit]
  1. ^ kúp in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ kúp in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

[edit]
  • kúp in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN