lekötelezett

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

lekötelez +‎ -ett

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈlɛkøtɛlɛzɛtː]
  • Hyphenation: le‧kö‧te‧le‧zett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb[edit]

lekötelezett

  1. third-person singular indicative past indefinite of lekötelez

Participle[edit]

lekötelezett

  1. past participle of lekötelez

Adjective[edit]

lekötelezett (comparative lekötelezettebb, superlative leglekötelezettebb)

  1. obliged, indebted

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lekötelezett lekötelezettek
accusative lekötelezettet lekötelezetteket
dative lekötelezettnek lekötelezetteknek
instrumental lekötelezettel lekötelezettekkel
causal-final lekötelezettért lekötelezettekért
translative lekötelezetté lekötelezettekké
terminative lekötelezettig lekötelezettekig
essive-formal lekötelezettként lekötelezettekként
essive-modal
inessive lekötelezettben lekötelezettekben
superessive lekötelezetten lekötelezetteken
adessive lekötelezettnél lekötelezetteknél
illative lekötelezettbe lekötelezettekbe
sublative lekötelezettre lekötelezettekre
allative lekötelezetthez lekötelezettekhez
elative lekötelezettből lekötelezettekből
delative lekötelezettről lekötelezettekről
ablative lekötelezettől lekötelezettektől
non-attributive
possessive - singular
lekötelezetté lekötelezetteké
non-attributive
possessive - plural
lekötelezettéi lekötelezettekéi

Noun[edit]

lekötelezett (plural lekötelezettek)

  1. A person who is under an obligation to somebody.

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lekötelezett lekötelezettek
accusative lekötelezettet lekötelezetteket
dative lekötelezettnek lekötelezetteknek
instrumental lekötelezettel lekötelezettekkel
causal-final lekötelezettért lekötelezettekért
translative lekötelezetté lekötelezettekké
terminative lekötelezettig lekötelezettekig
essive-formal lekötelezettként lekötelezettekként
essive-modal
inessive lekötelezettben lekötelezettekben
superessive lekötelezetten lekötelezetteken
adessive lekötelezettnél lekötelezetteknél
illative lekötelezettbe lekötelezettekbe
sublative lekötelezettre lekötelezettekre
allative lekötelezetthez lekötelezettekhez
elative lekötelezettből lekötelezettekből
delative lekötelezettről lekötelezettekről
ablative lekötelezettől lekötelezettektől
non-attributive
possessive - singular
lekötelezetté lekötelezetteké
non-attributive
possessive - plural
lekötelezettéi lekötelezettekéi
Possessive forms of lekötelezett
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lekötelezettem lekötelezettjeim
2nd person sing. lekötelezetted lekötelezettjeid
3rd person sing. lekötelezettje lekötelezettjei
1st person plural lekötelezettünk lekötelezettjeink
2nd person plural lekötelezettetek lekötelezettjeitek
3rd person plural lekötelezettjük lekötelezettjeik

Derived terms[edit]