működés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

működik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmyːkødeːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: mű‧kö‧dés

Noun[edit]

működés (plural működések)

  1. functioning

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative működés működések
accusative működést működéseket
dative működésnek működéseknek
instrumental működéssel működésekkel
causal-final működésért működésekért
translative működéssé működésekké
terminative működésig működésekig
essive-formal működésként működésekként
essive-modal
inessive működésben működésekben
superessive működésen működéseken
adessive működésnél működéseknél
illative működésbe működésekbe
sublative működésre működésekre
allative működéshez működésekhez
elative működésből működésekből
delative működésről működésekről
ablative működéstől működésektől
Possessive forms of működés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. működésem működéseim
2nd person sing. működésed működéseid
3rd person sing. működése működései
1st person plural működésünk működéseink
2nd person plural működésetek működéseitek
3rd person plural működésük működéseik

Derived terms[edit]