műtét

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: mutet

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From mű- (artificial) +‎ tét (deed), the latter from the verb tesz (to do) +‎ -t (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmyːteːt]
  • Hyphenation: mű‧tét
  • Rhymes: -eːt

Noun

[edit]

műtét (plural műtétek)

  1. surgery, operation

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative műtét műtétek
accusative műtétet műtéteket
dative műtétnek műtéteknek
instrumental műtéttel műtétekkel
causal-final műtétért műtétekért
translative műtétté műtétekké
terminative műtétig műtétekig
essive-formal műtétként műtétekként
essive-modal
inessive műtétben műtétekben
superessive műtéten műtéteken
adessive műtétnél műtéteknél
illative műtétbe műtétekbe
sublative műtétre műtétekre
allative műtéthez műtétekhez
elative műtétből műtétekből
delative műtétről műtétekről
ablative műtéttől műtétektől
non-attributive
possessive - singular
műtété műtéteké
non-attributive
possessive - plural
műtétéi műtétekéi
Possessive forms of műtét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. műtétem műtétjeim
2nd person sing. műtéted műtétjeid
3rd person sing. műtétje műtétjei
1st person plural műtétünk műtétjeink
2nd person plural műtétetek műtétjeitek
3rd person plural műtétjük műtétjeik
Possessive forms of műtét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. műtétem műtéteim
2nd person sing. műtéted műtéteid
3rd person sing. műtéte műtétei
1st person plural műtétünk műtéteink
2nd person plural műtétetek műtéteitek
3rd person plural műtétük műtéteik

Derived terms

[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]
  • műtét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN