modortalan

Hungarian

Etymology

modor +‎ -talan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmodortɒlɒn]
• Hyphenation: mo‧dor‧ta‧lan

Adjective

modortalan (comparative modortalanabb, superlative legmodortalanabb)

1. ill-mannered

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	modortalan	modortalanok
accusative	modortalant	modortalanokat
dative	modortalannak	modortalanoknak
instrumental	modortalannal	modortalanokkal
causal-final	modortalanért	modortalanokért
translative	modortalanná	modortalanokká
terminative	modortalanig	modortalanokig
essive-formal	modortalanként	modortalanokként
essive-modal	modortalanul	—
inessive	modortalanban	modortalanokban
superessive	modortalanon	modortalanokon
adessive	modortalannál	modortalanoknál
illative	modortalanba	modortalanokba
sublative	modortalanra	modortalanokra
allative	modortalanhoz	modortalanokhoz
elative	modortalanból	modortalanokból
delative	modortalanról	modortalanokról
ablative	modortalantól	modortalanoktól
non-attributive possessive - singular	modortalané	modortalanoké
non-attributive possessive - plural	modortalanéi	modortalanokéi

Derived terms

• modortalanság

 

Further reading

• modortalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN