nyakkendő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

nyakkendő

Etymology[edit]

nyak +‎ kendő

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲɒkːɛndøː]
  • Hyphenation: nyak‧ken‧dő

Noun[edit]

nyakkendő ‎(plural nyakkendők)

  1. necktie, tie

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative nyakkendő nyakkendők
accusative nyakkendőt nyakkendőket
dative nyakkendőnek nyakkendőknek
instrumental nyakkendővel nyakkendőkkel
causal-final nyakkendőért nyakkendőkért
translative nyakkendővé nyakkendőkké
terminative nyakkendőig nyakkendőkig
essive-formal nyakkendőként nyakkendőkként
essive-modal
inessive nyakkendőben nyakkendőkben
superessive nyakkendőn nyakkendőkön
adessive nyakkendőnél nyakkendőknél
illative nyakkendőbe nyakkendőkbe
sublative nyakkendőre nyakkendőkre
allative nyakkendőhöz nyakkendőkhöz
elative nyakkendőből nyakkendőkből
delative nyakkendőről nyakkendőkről
ablative nyakkendőtől nyakkendőktől
Possessive forms of nyakkendő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyakkendőm nyakkendőim
2nd person sing. nyakkendőd nyakkendőid
3rd person sing. nyakkendője nyakkendői
1st person plural nyakkendőnk nyakkendőink
2nd person plural nyakkendőtök nyakkendőitek
3rd person plural nyakkendőjük nyakkendőik

Derived terms[edit]