okozó

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

okoz +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈokozoː]
  • Hyphenation: oko‧zó

Adjective[edit]

okozó (not comparable)

  1. causing

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative okozó okozók
accusative okozót okozókat
dative okozónak okozóknak
instrumental okozóval okozókkal
causal-final okozóért okozókért
translative okozóvá okozókká
terminative okozóig okozókig
essive-formal okozóként okozókként
essive-modal
inessive okozóban okozókban
superessive okozón okozókon
adessive okozónál okozóknál
illative okozóba okozókba
sublative okozóra okozókra
allative okozóhoz okozókhoz
elative okozóból okozókból
delative okozóról okozókról
ablative okozótól okozóktól

Derived terms[edit]

Noun[edit]

okozó ‎(plural okozók)

  1. agent, medium, causer

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative okozó okozók
accusative okozót okozókat
dative okozónak okozóknak
instrumental okozóval okozókkal
causal-final okozóért okozókért
translative okozóvá okozókká
terminative okozóig okozókig
essive-formal okozóként okozókként
essive-modal
inessive okozóban okozókban
superessive okozón okozókon
adessive okozónál okozóknál
illative okozóba okozókba
sublative okozóra okozókra
allative okozóhoz okozókhoz
elative okozóból okozókból
delative okozóról okozókról
ablative okozótól okozóktól
Possessive forms of okozó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. okozóm okozóim
2nd person sing. okozód okozóid
3rd person sing. okozója okozói
1st person plural okozónk okozóink
2nd person plural okozótok okozóitok
3rd person plural okozójuk okozóik

Verb[edit]

okozó

  1. present participle of okoz