paletta

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈpɒlɛtːɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: pa‧let‧ta

Noun[edit]

paletta (plural paletták)

  1. palette (a thin board on which a painter lays and mixes colours)
  2. palette (the range of colors in a given work or item or body of work)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative paletta paletták
accusative palettát palettákat
dative palettának palettáknak
instrumental palettával palettákkal
causal-final palettáért palettákért
translative palettává palettákká
terminative palettáig palettákig
essive-formal palettaként palettákként
essive-modal
inessive palettában palettákban
superessive palettán palettákon
adessive palettánál palettáknál
illative palettába palettákba
sublative palettára palettákra
allative palettához palettákhoz
elative palettából palettákból
delative palettáról palettákról
ablative palettától palettáktól
Possessive forms of paletta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. palettám palettáim
2nd person sing. palettád palettáid
3rd person sing. palettája palettái
1st person plural palettánk palettáink
2nd person plural palettátok palettáitok
3rd person plural palettájuk palettáik

Italian[edit]

Etymology[edit]

From Latin pala.

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

paletta f (plural palette)

  1. spade (toy)
  2. shovel (fireside)
  3. dustpan
  4. trowel

Verb[edit]

paletta

  1. third-person singular present indicative of palettare
  2. second-person singular imperative of palettare

Anagrams[edit]