papír

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: papir

Czech[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈpapiːr/
  • (file)

Noun[edit]

papír m

  1. paper

Declension[edit]

Derived terms[edit]

Further reading[edit]


Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowed from German Papier, from Latin papyrus.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈpɒpiːr]
  • (file)
  • Hyphenation: pa‧pír

Noun[edit]

papír (plural papírok)

  1. paper

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative papír papírok
accusative papírt papírokat
dative papírnak papíroknak
instrumental papírral papírokkal
causal-final papírért papírokért
translative papírrá papírokká
terminative papírig papírokig
essive-formal papírként papírokként
essive-modal
inessive papírban papírokban
superessive papíron papírokon
adessive papírnál papíroknál
illative papírba papírokba
sublative papírra papírokra
allative papírhoz papírokhoz
elative papírból papírokból
delative papírról papírokról
ablative papírtól papíroktól
Possessive forms of papír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. papírom papírjaim
2nd person sing. papírod papírjaid
3rd person sing. papírja papírjai
1st person plural papírunk papírjaink
2nd person plural papírotok papírjaitok
3rd person plural papírjuk papírjaik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

Compound words

(Expressions):

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN