partitúra

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Italian partitura, from Latin partitus[1] with +‎ -úra ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈpɒrtituːrɒ/
  • Hyphenation: par‧ti‧tú‧ra

Noun[edit]

partitúra ‎(plural partitúrák)

  1. score (a book or set of pages showing all the parts for a musical composition)[2]

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, back harmony)
singular plural
nominative partitúra partitúrák
accusative partitúrát partitúrákat
dative partitúrának partitúráknak
instrumental partitúrával partitúrákkal
causal-final partitúráért partitúrákért
translative partitúrává partitúrákká
terminative partitúráig partitúrákig
essive-formal partitúraként partitúrákként
essive-modal
inessive partitúrában partitúrákban
superessive partitúrán partitúrákon
adessive partitúránál partitúráknál
illative partitúrába partitúrákba
sublative partitúrára partitúrákra
allative partitúrához partitúrákhoz
elative partitúrából partitúrákból
delative partitúráról partitúrákról
ablative partitúrától partitúráktól
Possessive forms of partitúra
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. partitúrám partitúráim
2nd person sing. partitúrád partitúráid
3rd person sing. partitúrája partitúrái
1st person plural partitúránk partitúráink
2nd person plural partitúrátok partitúráitok
3rd person plural partitúrájuk partitúráik

Synonyms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2
  2. ^ Bakos Ferenc & Fábián Pál, Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, ISBN 963 05 5307 4