róka

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: roka, rokā, rōka, röka, and rǫkă

Hungarian[edit]

Wikipedia-logo.png
 róka on Hungarian Wikipedia

Etymology[edit]

From a Proto-Finno-Ugric stem + -ka (diminutive suffix)[1] The slang sense is probably a back-formation from rókázik (to vomit).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈroːkɒ]
  • Hyphenation: ró‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun[edit]

róka (plural rókák)

  1. fox
  2. (slang) vomit, puke, barf

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative róka rókák
accusative rókát rókákat
dative rókának rókáknak
instrumental rókával rókákkal
causal-final rókáért rókákért
translative rókává rókákká
terminative rókáig rókákig
essive-formal rókaként rókákként
essive-modal
inessive rókában rókákban
superessive rókán rókákon
adessive rókánál rókáknál
illative rókába rókákba
sublative rókára rókákra
allative rókához rókákhoz
elative rókából rókákból
delative rókáról rókákról
ablative rókától rókáktól
non-attributive
possessive - singular
rókáé rókáké
non-attributive
possessive - plural
rókáéi rókákéi
Possessive forms of róka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rókám rókáim
2nd person sing. rókád rókáid
3rd person sing. rókája rókái
1st person plural rókánk rókáink
2nd person plural rókátok rókáitok
3rd person plural rókájuk rókáik

Derived terms[edit]

Compound words
Expressions

References[edit]

  1. ^ róka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading[edit]