rendőrség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

rendőr +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈrɛndøːrʃeːɡ/
  • (file)
  • Hyphenation: rend‧őr‧ség

Noun[edit]

rendőrség ‎(plural rendőrségek)

  1. police
  2. police station

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative rendőrség rendőrségek
accusative rendőrséget rendőrségeket
dative rendőrségnek rendőrségeknek
instrumental rendőrséggel rendőrségekkel
causal-final rendőrségért rendőrségekért
translative rendőrséggé rendőrségekké
terminative rendőrségig rendőrségekig
essive-formal rendőrségként rendőrségekként
essive-modal
inessive rendőrségben rendőrségekben
superessive rendőrségen rendőrségeken
adessive rendőrségnél rendőrségeknél
illative rendőrségbe rendőrségekbe
sublative rendőrségre rendőrségekre
allative rendőrséghez rendőrségekhez
elative rendőrségből rendőrségekből
delative rendőrségről rendőrségekről
ablative rendőrségtől rendőrségektől
Possessive forms of rendőrség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rendőrségem rendőrségeim
2nd person sing. rendőrséged rendőrségeid
3rd person sing. rendőrsége rendőrségei
1st person plural rendőrségünk rendőrségeink
2nd person plural rendőrségetek rendőrségeitek
3rd person plural rendőrségük rendőrségeik

Derived terms[edit]