skála

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Czech[edit]

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

skála f

  1. rock (mass of stone projecting out of the ground or water)

Declension[edit]

Derived terms[edit]

External links[edit]

  • skála in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • skála in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989

Faroese[edit]

Pronunciation[edit]

Verb[edit]

skála ‎(third person singular past indicative skálaði, third person plural past indicative skálaðu, supine skálað)

  1. to toast

Conjugation[edit]

See also[edit]


Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃkaːlɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: ská‧la

Noun[edit]

skála ‎(plural skálák)

  1. scale
  2. range (e.g. of goods)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative skála skálák
accusative skálát skálákat
dative skálának skáláknak
instrumental skálával skálákkal
causal-final skáláért skálákért
translative skálává skálákká
terminative skáláig skálákig
essive-formal skálaként skálákként
essive-modal
inessive skálában skálákban
superessive skálán skálákon
adessive skálánál skáláknál
illative skálába skálákba
sublative skálára skálákra
allative skálához skálákhoz
elative skálából skálákból
delative skáláról skálákról
ablative skálától skáláktól
Possessive forms of skála
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. skálám skáláim
2nd person sing. skálád skáláid
3rd person sing. skálája skálái
1st person plural skálánk skáláink
2nd person plural skálátok skáláitok
3rd person plural skálájuk skáláik

Icelandic[edit]

Pronunciation[edit]

Verb[edit]

skála ‎(weak verb, third-person singular past indicative skálaði, supine skálað)

  1. to toast

Conjugation[edit]

This verb needs an inflection-table template.

See also[edit]