struktúra

See also: struktura and struktūra

Hungarian

Etymology

From Latin structura. With -úra ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃtruktuːrɒ]
• Hyphenation: struk‧tú‧ra
• Rhymes: -rɒ

Noun

struktúra (plural struktúrák)

1. structure

   Synonym: szerkezet

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	struktúra	struktúrák
accusative	struktúrát	struktúrákat
dative	struktúrának	struktúráknak
instrumental	struktúrával	struktúrákkal
causal-final	struktúráért	struktúrákért
translative	struktúrává	struktúrákká
terminative	struktúráig	struktúrákig
essive-formal	struktúraként	struktúrákként
essive-modal	—	—
inessive	struktúrában	struktúrákban
superessive	struktúrán	struktúrákon
adessive	struktúránál	struktúráknál
illative	struktúrába	struktúrákba
sublative	struktúrára	struktúrákra
allative	struktúrához	struktúrákhoz
elative	struktúrából	struktúrákból
delative	struktúráról	struktúrákról
ablative	struktúrától	struktúráktól
non-attributive possessive - singular	struktúráé	struktúráké
non-attributive possessive - plural	struktúráéi	struktúrákéi

Possessive forms of struktúra
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	struktúrám	struktúráim
2nd person sing.	struktúrád	struktúráid
3rd person sing.	struktúrája	struktúrái
1st person plural	struktúránk	struktúráink
2nd person plural	struktúrátok	struktúráitok
3rd person plural	struktúrájuk	struktúráik

Derived terms

• algebrai struktúra

Further reading

• struktúra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN