szegény

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛɡeːɲ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: sze‧gény
• Rhymes: -eːɲ

Adjective

szegény (comparative szegényebb, superlative legszegényebb)

1. poor (with little or no possessions or money)

   Synonyms: ágrólszakadt, nélkülöző, nincstelen, pénztelen, sóher, szűkölködő, vagyontalan

   Antonym: gazdag

   Szegény gazdagok ― Poor Rich (Mór Jókai's novel, 1860)

2. (endearing) poor (pitiable, used to express pity or compassion)

   Synonyms: szerencsétlen, szánalomra méltó

   Antonyms: szerencsés, sikeres

   Szegény kis árva! ― Poor little orphan!

3. (figuratively) poor in, low in (deficient in a specified way; in something: -ban/-ben)

   Synonym: hiányos

   Antonym: gazdag

   Zsírban szegény étrendet követünk. ― We follow a diet low in fats.

   Ha a talaj ásványban szegény, a termés is szegény lesz tápanyagban.

   If the soil is poor in minerals, the crop will also be poor in nutrients.

4. (figuratively, of a deceased person) late (used when speaking of the dead person)

   Synonym: megboldogult

   • 1901, Géza Gárdonyi, Egri csillagok‎^[1]:

     Még akkor szegény anyám is élt.

     My late mother was still alive then.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	szegény	szegények
accusative	szegényt	szegényeket
dative	szegénynek	szegényeknek
instrumental	szegénnyel	szegényekkel
causal-final	szegényért	szegényekért
translative	szegénnyé	szegényekké
terminative	szegényig	szegényekig
essive-formal	szegényként	szegényekként
essive-modal	—	—
inessive	szegényben	szegényekben
superessive	szegényen	szegényeken
adessive	szegénynél	szegényeknél
illative	szegénybe	szegényekbe
sublative	szegényre	szegényekre
allative	szegényhez	szegényekhez
elative	szegényből	szegényekből
delative	szegényről	szegényekről
ablative	szegénytől	szegényektől
non-attributive possessive – singular	szegényé	szegényeké
non-attributive possessive – plural	szegényéi	szegényekéi

Derived terms

• szegényecske
• szegényedik
• szegényes
• szegényít
• szegényke
• szegénység
• szegényül

Compound words

• csapadékszegény
• kalóriaszegény
• koldusszegény
• szegényház
• szegénylegény
• szegénynegyed
• szegénysor
• vérszegény
• zsírszegény

Expressions

• a szegény embert még az ág is húzza
• szegény ember vízzel főz
• szegény, mint a templom egere

Noun

szegény (plural szegények)

1. a poor person
2. (plural only) the poor (those who have little or no possessions or money, taken as a group)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	szegény	szegények
accusative	szegényt	szegényeket
dative	szegénynek	szegényeknek
instrumental	szegénnyel	szegényekkel
causal-final	szegényért	szegényekért
translative	szegénnyé	szegényekké
terminative	szegényig	szegényekig
essive-formal	szegényként	szegényekként
essive-modal	—	—
inessive	szegényben	szegényekben
superessive	szegényen	szegényeken
adessive	szegénynél	szegényeknél
illative	szegénybe	szegényekbe
sublative	szegényre	szegényekre
allative	szegényhez	szegényekhez
elative	szegényből	szegényekből
delative	szegényről	szegényekről
ablative	szegénytől	szegényektől
non-attributive possessive – singular	szegényé	szegényeké
non-attributive possessive – plural	szegényéi	szegényekéi

Possessive forms of szegény

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szegényem	szegényeim
2nd person sing.	szegényed	szegényeid
3rd person sing.	szegénye	szegényei
1st person plural	szegényünk	szegényeink
2nd person plural	szegényetek	szegényeitek
3rd person plural	szegényük	szegényeik

Derived terms

Expressions

• boldogok a lelki szegények
• szegények vagyunk, de jól élünk

Descendants

• → Pannonian Rusyn: сеґинь (seginʹ)

Further reading

• szegény in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.