szerzemény

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szerez +‎ -emény

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛrzɛmeːɲ]
  • Hyphenation: szer‧ze‧mény

Noun[edit]

szerzemény (plural szerzemények)

  1. acquisition, purchase
  2. (music) composition (a work of music)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szerzemény szerzemények
accusative szerzeményt szerzeményeket
dative szerzeménynek szerzeményeknek
instrumental szerzeménnyel szerzeményekkel
causal-final szerzeményért szerzeményekért
translative szerzeménnyé szerzeményekké
terminative szerzeményig szerzeményekig
essive-formal szerzeményként szerzeményekként
essive-modal
inessive szerzeményben szerzeményekben
superessive szerzeményen szerzeményeken
adessive szerzeménynél szerzeményeknél
illative szerzeménybe szerzeményekbe
sublative szerzeményre szerzeményekre
allative szerzeményhez szerzeményekhez
elative szerzeményből szerzeményekből
delative szerzeményről szerzeményekről
ablative szerzeménytől szerzeményektől
Possessive forms of szerzemény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerzeményem szerzeményeim
2nd person sing. szerzeményed szerzeményeid
3rd person sing. szerzeménye szerzeményei
1st person plural szerzeményünk szerzeményeink
2nd person plural szerzeményetek szerzeményeitek
3rd person plural szerzeményük szerzeményeik