szoros

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *śura- ‎(“narrow; to become narrow”) +‎ -os. Uses the same root as szorít.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoroʃ]
• Hyphenation: szo‧ros

Adjective

szoros (comparative szorosabb, superlative legszorosabb)

1. tight

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szoros	szorosak
accusative	szorosat	szorosakat
dative	szorosnak	szorosaknak
instrumental	szorossal	szorosakkal
causal-final	szorosért	szorosakért
translative	szorossá	szorosakká
terminative	szorosig	szorosakig
essive-formal	szorosként	szorosakként
essive-modal	—	—
inessive	szorosban	szorosakban
superessive	szoroson	szorosakon
adessive	szorosnál	szorosaknál
illative	szorosba	szorosakba
sublative	szorosra	szorosakra
allative	szoroshoz	szorosakhoz
elative	szorosból	szorosakból
delative	szorosról	szorosakról
ablative	szorostól	szorosaktól

Antonyms

• laza

Derived terms

• szorosan

Noun

szoros ‎(plural szorosok)

1. (geography) strait (a narrow channel of water connecting two larger bodies of water)
2. (geography) mountain pass

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szoros	szorosok
accusative	szorost	szorosokat
dative	szorosnak	szorosoknak
instrumental	szorossal	szorosokkal
causal-final	szorosért	szorosokért
translative	szorossá	szorosokká
terminative	szorosig	szorosokig
essive-formal	szorosként	szorosokként
essive-modal	—	—
inessive	szorosban	szorosokban
superessive	szoroson	szorosokon
adessive	szorosnál	szorosoknál
illative	szorosba	szorosokba
sublative	szorosra	szorosokra
allative	szoroshoz	szorosokhoz
elative	szorosból	szorosokból
delative	szorosról	szorosokról
ablative	szorostól	szorosoktól

Possessive forms of szoros
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szorosom	szorosaim
2nd person sing.	szorosod	szorosaid
3rd person sing.	szorosa	szorosai
1st person plural	szorosunk	szorosaink
2nd person plural	szorosotok	szorosaitok
3rd person plural	szorosuk	szorosaik

Derived terms

• Tajvani-szoros