tábor

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: tabor, Tabor, and Tábor

Czech[edit]

Noun[edit]

tábor m

  1. camp

Declension[edit]

External links[edit]

  • tábor in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • tábor in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From a Turkic language.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtaːbor]
  • (file)
  • Hyphenation: tá‧bor

Noun[edit]

tábor ‎(plural táborok)

  1. camp

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tábor táborok
accusative tábort táborokat
dative tábornak táboroknak
instrumental táborral táborokkal
causal-final táborért táborokért
translative táborrá táborokká
terminative táborig táborokig
essive-formal táborként táborokként
essive-modal
inessive táborban táborokban
superessive táboron táborokon
adessive tábornál táboroknál
illative táborba táborokba
sublative táborra táborokra
allative táborhoz táborokhoz
elative táborból táborokból
delative táborról táborokról
ablative tábortól táboroktól
Possessive forms of tábor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. táborom táboraim
2nd person sing. táborod táboraid
3rd person sing. tábora táborai
1st person plural táborunk táboraink
2nd person plural táborotok táboraitok
3rd person plural táboruk táboraik

Derived terms[edit]

(Compound words):

(Expressions):


Slovak[edit]

Noun[edit]

tábor m ‎(nominative plural tábory, declension pattern of dub)

  1. camp

Related terms[edit]

External links[edit]

  • tábor in Slovak dictionaries at korpus.sk