terület

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

terül +‎ -et

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɛrylɛt]
  • (file)
  • Hyphenation: te‧rü‧let

Noun[edit]

terület ‎(plural területek)

  1. area (e.g. a neighborhood)
  2. area (the measure of how big something is in two dimensions)
  3. field (a part of a science)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative terület területek
accusative területet területeket
dative területnek területeknek
instrumental területtel területekkel
causal-final területért területekért
translative területté területekké
terminative területig területekig
essive-formal területként területekként
essive-modal
inessive területben területekben
superessive területen területeken
adessive területnél területeknél
illative területbe területekbe
sublative területre területekre
allative területhez területekhez
elative területből területekből
delative területről területekről
ablative területtől területektől
Possessive forms of terület
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. területem területeim
2nd person sing. területed területeid
3rd person sing. területe területei
1st person plural területünk területeink
2nd person plural területetek területeitek
3rd person plural területük területeik

Derived terms[edit]

(Compound words):