tisztviselő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tiszt +‎ viselő

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtistviʃɛløː]
  • Hyphenation: tiszt‧vi‧se‧lő

Noun[edit]

tisztviselő (plural tisztviselők)

  1. official (office holder invested with powers and authorities)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative tisztviselő tisztviselők
accusative tisztviselőt tisztviselőket
dative tisztviselőnek tisztviselőknek
instrumental tisztviselővel tisztviselőkkel
causal-final tisztviselőért tisztviselőkért
translative tisztviselővé tisztviselőkké
terminative tisztviselőig tisztviselőkig
essive-formal tisztviselőként tisztviselőkként
essive-modal
inessive tisztviselőben tisztviselőkben
superessive tisztviselőn tisztviselőkön
adessive tisztviselőnél tisztviselőknél
illative tisztviselőbe tisztviselőkbe
sublative tisztviselőre tisztviselőkre
allative tisztviselőhöz tisztviselőkhöz
elative tisztviselőből tisztviselőkből
delative tisztviselőről tisztviselőkről
ablative tisztviselőtől tisztviselőktől
Possessive forms of tisztviselő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tisztviselőm tisztviselőim
2nd person sing. tisztviselőd tisztviselőid
3rd person sing. tisztviselője tisztviselői
1st person plural tisztviselőnk tisztviselőink
2nd person plural tisztviselőtök tisztviselőitek
3rd person plural tisztviselőjük tisztviselőik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

References[edit]