tus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: TUS and tús

Albanian[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Albanian *tutja, cognate to Old Norse þeya (to melt), Old High German douwen (id), with 'being silent' as an intermediary stage of semantic development[1]. Alternatively related to tund[2].

Verb[edit]

tus (first-person singular past tense tuta, participle tutë)

  1. to frighten
Related terms[edit]

References[edit]

  1. ^ A Concise Historical Grammar of the Albanian Language, V.Orel, Koninklijke Brill ,Leiden 2000, p.470
  2. ^ Çabej, E. 1976a. Studime Gjuhësore II, Studime Etimologjike në Fushë të Shqipes, A-O. Prishtinë: Rilindja, p.198

Asturian[edit]

Alternative forms[edit]

Etymology[edit]

From Latin tussis, tussem.

Noun[edit]

tus f (plural tus)

  1. cough (expulsion of air from the lungs)

Related terms[edit]


Catalan[edit]

Verb[edit]

tus

  1. third-person singular present indicative form of tossir
  2. second-person singular imperative form of tossir

Cornish[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Brythonic *tʉd, from Proto-Celtic *toutā, from Proto-Indo-European *tewtéh₂.

Noun[edit]

tus m pl

  1. people, persons

See also[edit]


Danish[edit]

Alternative forms[edit]

Noun[edit]

tus c ( singular definite tussen, plural indefinite tusser)

  1. felt-tip pen

Inflection[edit]


French[edit]

Pronunciation[edit]

Verb[edit]

tus

  1. first-person singular past historic of taire
  2. second-person singular past historic of taire

Participle[edit]

tus

  1. masculine plural of the past participle of taire

Anagrams[edit]


Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtuʃ]
  • Hyphenation: tus

Etymology 1[edit]

From German Tusche (Indian ink), from tuschen, from French toucher.[1] First attested in 1782.[1]

Noun[edit]

tus (plural tusok)

  1. Indian ink (black ink made from lampblack)
Declension[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tus tusok
accusative tust tusokat
dative tusnak tusoknak
instrumental tussal tusokkal
causal-final tusért tusokért
translative tussá tusokká
terminative tusig tusokig
essive-formal tusként tusokként
essive-modal
inessive tusban tusokban
superessive tuson tusokon
adessive tusnál tusoknál
illative tusba tusokba
sublative tusra tusokra
allative tushoz tusokhoz
elative tusból tusokból
delative tusról tusokról
ablative tustól tusoktól
Possessive forms of tus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tusom tusaim
2nd person sing. tusod tusaid
3rd person sing. tusa tusai
1st person plural tusunk tusaink
2nd person plural tusotok tusaitok
3rd person plural tusuk tusaik
Derived terms[edit]

Etymology 2[edit]

From German Tusch, possibly from tuschen.[1] First attested in 1784.[1]

Noun[edit]

tus (plural tusok)

  1. (music) flourish (ceremonious passage)
    • 1848, Sándor Petőfi, Lehel vezér,[1] canto 1, stanza 46, lines 5–8:
      És mikor vége lett a jókivánságnak, / A muzsikusok rá hangos tust huzának, / A sok összeveszett hang forgott a légben, / Mint a por a forgószélnek örvényében.
    • 1869, Mór Jókai, A kőszívű ember fiai,[2] part 1, chapter 1:
      A háttérbe állított egyiptomi zenekar vezetőjének nyirettyűje a levegőbe volt emelve, hogy amint a tósztnak vége szakad, friss lelkesüléssel rándítsa rá a pohárzaj-elnémító tust, […]
    • 1892, Mór Jókai, Rákóczy fia,[3] chapter 15:
      De még fényesebb volt a pékek parádéja [] Császári lovasság kísérte őket elöl-hátul, közben céhzászlókat emelve, s a hírhedett pékbillikomot ürítgetve, járultak a daliás péklegények nagy muzsikaszóval, s minden pékbolt előtt riadó tust húzattak, égre emelt kardokkal esküdve, hogy míg a nap az égen jár, nem lesz a világon párja a bécsi császárzsemlyének és perecnek!
  2. (obsolete) drinking to someone's health
    Tust ittak az egészségére. — They drank to his health.
Declension[edit]

Same as above.

Etymology 3[edit]

From German Dusche (shower), from French douche (shower).[1] First attested in 1900.[1]

Noun[edit]

tus (plural tusok)

  1. shower
Declension[edit]

Same as above.

Derived terms[edit]

Etymology 4[edit]

From the dialectal tusa (large end of a stick), of unknown origin.[1][2] First attested in 1838.[1]

Noun[edit]

tus (plural tusok)

  1. butt (of a rifle)
  2. (dialectal) large end of a stick
Declension[edit]

Same as above.

Synonyms[edit]
Derived terms[edit]

Etymology 5[edit]

From French touche (touch), from toucher (to touch).[1] First attested in 1878.[1]

Noun[edit]

tus (plural tusok)

  1. (fencing) touch
  2. (wrestling) fall (instance of being pinned to the mat)
Declension[edit]

Same as above.

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
  2. ^ Pusztai Ferenc, Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963 05 7874 3

Latin[edit]

Alternative forms[edit]

Etymology[edit]

From Ancient Greek θύος (thúos, burnt offering)

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

tūs n (genitive tūris); third declension

  1. incense, frankincense

Inflection[edit]

Third declension neuter.

Case Singular Plural
nominative tūs tūra
genitive tūris tūrum
dative tūrī tūribus
accusative tūs tūra
ablative tūre tūribus
vocative tūs tūra

See also[edit]


Norman[edit]

Etymology[edit]

EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.

Noun[edit]

tus m (plural tuss)

  1. (Jersey) tuft

Synonyms[edit]


North Frisian[edit]

Etymology[edit]

From Old Frisian tōth.

Noun[edit]

tus m (plural tes)

  1. (Föhr-Amrum) (anatomy) tooth

Novial[edit]

Pronoun[edit]

tus

  1. those (which are genderless)

Related terms[edit]


Somali[edit]

Verb[edit]

tus

  1. to show

Spanish[edit]

Pronunciation[edit]

Adjective[edit]

tus pl

  1. plural of tu
Related terms[edit]

White Hmong[edit]

Pronunciation[edit]

Classifier[edit]

tus

  1. used for nouns that are long, or persons or animals