uralkodó

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

uralkodik +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈurɒlkodoː]
  • (file)
  • Hyphenation: ural‧ko‧dó
  • Rhymes: -doː

Participle[edit]

uralkodó

  1. present participle of uralkodik

Adjective[edit]

uralkodó (comparative uralkodóbb, superlative leguralkodóbb)

  1. ruling, reigning
  2. prevailing, predominant

Declension[edit]

Inflection of uralkodó
singular plural
nominative uralkodó uralkodók
uralkodóak
accusative uralkodót uralkodókat
uralkodóakat
dative uralkodónak uralkodóknak
uralkodóaknak
instrumental uralkodóval uralkodókkal
uralkodóakkal
causal-final uralkodóért uralkodókért
uralkodóakért
translative uralkodóvá uralkodókká
uralkodóakká
terminative uralkodóig uralkodókig
uralkodóakig
essive-formal uralkodóként uralkodókként
uralkodóakként
essive-modal
inessive uralkodóban uralkodókban
uralkodóakban
superessive uralkodón uralkodókon
uralkodóakon
adessive uralkodónál uralkodóknál
uralkodóaknál
illative uralkodóba uralkodókba
uralkodóakba
sublative uralkodóra uralkodókra
uralkodóakra
allative uralkodóhoz uralkodókhoz
uralkodóakhoz
elative uralkodóból uralkodókból
uralkodóakból
delative uralkodóról uralkodókról
uralkodóakról
ablative uralkodótól uralkodóktól
uralkodóaktól
non-attributive
possessive - singular
uralkodóé uralkodóké
uralkodóaké
non-attributive
possessive - plural
uralkodóéi uralkodókéi
uralkodóakéi

Noun[edit]

uralkodó (plural uralkodók)

  1. ruler, monarch, sovereign

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative uralkodó uralkodók
accusative uralkodót uralkodókat
dative uralkodónak uralkodóknak
instrumental uralkodóval uralkodókkal
causal-final uralkodóért uralkodókért
translative uralkodóvá uralkodókká
terminative uralkodóig uralkodókig
essive-formal uralkodóként uralkodókként
essive-modal
inessive uralkodóban uralkodókban
superessive uralkodón uralkodókon
adessive uralkodónál uralkodóknál
illative uralkodóba uralkodókba
sublative uralkodóra uralkodókra
allative uralkodóhoz uralkodókhoz
elative uralkodóból uralkodókból
delative uralkodóról uralkodókról
ablative uralkodótól uralkodóktól
non-attributive
possessive - singular
uralkodóé uralkodóké
non-attributive
possessive - plural
uralkodóéi uralkodókéi
Possessive forms of uralkodó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. uralkodóm uralkodóim
2nd person sing. uralkodód uralkodóid
3rd person sing. uralkodója uralkodói
1st person plural uralkodónk uralkodóink
2nd person plural uralkodótok uralkodóitok
3rd person plural uralkodójuk uralkodóik

Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • uralkodó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.