Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search



EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.


  • IPA(key): [ˈvaːlʃaːɡ]
  • Hyphenation: vál‧ság


válság (plural válságok)

  1. crisis


Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative válság válságok
accusative válságot válságokat
dative válságnak válságoknak
instrumental válsággal válságokkal
causal-final válságért válságokért
translative válsággá válságokká
terminative válságig válságokig
essive-formal válságként válságokként
inessive válságban válságokban
superessive válságon válságokon
adessive válságnál válságoknál
illative válságba válságokba
sublative válságra válságokra
allative válsághoz válságokhoz
elative válságból válságokból
delative válságról válságokról
ablative válságtól válságoktól
Possessive forms of válság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. válságom válságaim
2nd person sing. válságod válságaid
3rd person sing. válsága válságai
1st person plural válságunk válságaink
2nd person plural válságotok válságaitok
3rd person plural válságuk válságaik


Derived terms[edit]