versenytárs

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

verseny (contest, competition, rivalry) +‎ társ (companion, fellow, partner)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈvɛrʃɛɲtaːrʃ]
  • Hyphenation: ver‧seny‧társ

Noun[edit]

versenytárs (plural versenytársak)

  1. competitor, rival

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative versenytárs versenytársak
accusative versenytársat versenytársakat
dative versenytársnak versenytársaknak
instrumental versenytárssal versenytársakkal
causal-final versenytársért versenytársakért
translative versenytárssá versenytársakká
terminative versenytársig versenytársakig
essive-formal versenytársként versenytársakként
essive-modal
inessive versenytársban versenytársakban
superessive versenytárson versenytársakon
adessive versenytársnál versenytársaknál
illative versenytársba versenytársakba
sublative versenytársra versenytársakra
allative versenytárshoz versenytársakhoz
elative versenytársból versenytársakból
delative versenytársról versenytársakról
ablative versenytárstól versenytársaktól
non-attributive
possessive - singular
versenytársé versenytársaké
non-attributive
possessive - plural
versenytárséi versenytársakéi
Possessive forms of versenytárs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. versenytársam versenytársaim
2nd person sing. versenytársad versenytársaid
3rd person sing. versenytársa versenytársai
1st person plural versenytársunk versenytársaink
2nd person plural versenytársatok versenytársaitok
3rd person plural versenytársuk versenytársaik