őrjöng

Hungarian

Etymology

From őrül +‎ -öng (frequentative suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøːrjøŋɡ]
• Hyphenation: őr‧jöng
• Rhymes: -øŋɡ

Verb

őrjöng

1. (intransitive) to go crazy, to madden, to go berserk, to rage, to be in frenzy

Conjugation

conjugation of őrjöng

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	őrjöngök	őrjöngsz	őrjöng	őrjöngünk	őrjöngtök	őrjöngnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	őrjöngtem	őrjöngtél	őrjöngött	őrjöngtünk	őrjöngtetek	őrjöngtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. őrjöngni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	őrjöngék	őrjöngél	őrjönge	őrjöngénk	őrjöngétek	őrjöngének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. őrjöng vala, őrjöngött vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	őrjöngendek	őrjöngendesz	őrjöngend	őrjöngendünk	őrjöngendetek	őrjöngendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	őrjöngnék	őrjöngnél	őrjöngne	őrjöngnénk	őrjöngnétek	őrjöngnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. őrjöngött volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	őrjöngjek	őrjöngj or őrjöngjél	őrjöngjön	őrjöngjünk	őrjöngjetek	őrjöngjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. őrjöngött légyen
Infinitive	őrjöngni		őrjöngnöm	őrjöngnöd	őrjöngnie	őrjöngnünk	őrjöngnötök	őrjöngniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	őrjöngés		őrjöngő	őrjöngött	―	őrjöngve (őrjöngvén)

potential conjugation of őrjöng

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	őrjönghetek	őrjönghetsz	őrjönghet	őrjönghetünk	őrjönghettek	őrjönghetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	őrjönghettem	őrjönghettél	őrjönghetett	őrjönghettünk	őrjönghettetek	őrjönghettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	őrjöngheték	őrjönghetél	őrjönghete	őrjöngheténk	őrjönghetétek	őrjönghetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. őrjönghet vala, őrjönghetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	őrjönghetendek or őrjöngandhatok	őrjönghetendesz or őrjöngandhatsz	őrjönghetend or őrjöngandhat	őrjönghetendünk or őrjöngandhatunk	őrjönghetendetek or őrjöngandhattok	őrjönghetendenek or őrjöngandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	őrjönghetnék	őrjönghetnél	őrjönghetne	őrjönghetnénk	őrjönghetnétek	őrjönghetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. őrjönghetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	őrjönghessek	őrjönghess or őrjönghessél	őrjönghessen	őrjönghessünk	őrjönghessetek	őrjönghessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. őrjönghetett légyen
Inf.	(őrjönghetni)		(őrjönghetnem)	(őrjönghetned)	(őrjönghetnie)	(őrjönghetnünk)	(őrjönghetnetek)	(őrjönghetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(őrjönghetve / őrjönghetvén)

Derived terms

• őrjöngő

Further reading

• őrjöng in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN