kizárás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kizár +‎ -ás

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkizaːraːʃ]
  • Hyphenation: ki‧zá‧rás

Noun

[edit]

kizárás (plural kizárások)

  1. exclusion

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kizárás kizárások
accusative kizárást kizárásokat
dative kizárásnak kizárásoknak
instrumental kizárással kizárásokkal
causal-final kizárásért kizárásokért
translative kizárássá kizárásokká
terminative kizárásig kizárásokig
essive-formal kizárásként kizárásokként
essive-modal
inessive kizárásban kizárásokban
superessive kizáráson kizárásokon
adessive kizárásnál kizárásoknál
illative kizárásba kizárásokba
sublative kizárásra kizárásokra
allative kizáráshoz kizárásokhoz
elative kizárásból kizárásokból
delative kizárásról kizárásokról
ablative kizárástól kizárásoktól
non-attributive
possessive - singular
kizárásé kizárásoké
non-attributive
possessive - plural
kizáráséi kizárásokéi
Possessive forms of kizárás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kizárásom kizárásaim
2nd person sing. kizárásod kizárásaid
3rd person sing. kizárása kizárásai
1st person plural kizárásunk kizárásaink
2nd person plural kizárásotok kizárásaitok
3rd person plural kizárásuk kizárásaik

Further reading

[edit]