praktikus

Esperanto

Pronunciation

• IPA^(key): /prakˈtikus/

Verb

praktikus

1. conditional of praktiki

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin practicus, from Ancient Greek πρακτικός (praktikós). With -ikus ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈprɒktikuʃ]
• Hyphenation: prak‧ti‧kus
• Rhymes: -uʃ

Adjective

praktikus (comparative praktikusabb, superlative legpraktikusabb)

1. practical

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	praktikus	praktikusak
accusative	praktikusat	praktikusakat
dative	praktikusnak	praktikusaknak
instrumental	praktikussal	praktikusakkal
causal-final	praktikusért	praktikusakért
translative	praktikussá	praktikusakká
terminative	praktikusig	praktikusakig
essive-formal	praktikusként	praktikusakként
essive-modal	—	—
inessive	praktikusban	praktikusakban
superessive	praktikuson	praktikusakon
adessive	praktikusnál	praktikusaknál
illative	praktikusba	praktikusakba
sublative	praktikusra	praktikusakra
allative	praktikushoz	praktikusakhoz
elative	praktikusból	praktikusakból
delative	praktikusról	praktikusakról
ablative	praktikustól	praktikusaktól
non-attributive possessive - singular	praktikusé	praktikusaké
non-attributive possessive - plural	praktikuséi	praktikusakéi

See also

• Appendix:Hungarian words ending in -ikus

Further reading

• praktikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Ido

Pronunciation

• IPA^(key): /prakˈtikus/

Verb

praktikus

1. conditional of praktikar