éleik

Hungarian

Etymology

él (“edge”) +‎ -eik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːlɛjik]
• Hyphenation: éle‧ik

Noun

éleik

1. third-person plural multiple-possession possessive of él

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	éleik
accusative	—	éleiket
dative	—	éleiknek
instrumental	—	éleikkel
causal-final	—	éleikért
translative	—	éleikké
terminative	—	éleikig
essive-formal	—	éleikként
essive-modal	—	éleikül
inessive	—	éleikben
superessive	—	éleiken
adessive	—	éleiknél
illative	—	éleikbe
sublative	—	éleikre
allative	—	éleikhez
elative	—	éleikből
delative	—	éleikről
ablative	—	éleiktől
non-attributive possessive - singular	—	éleiké
non-attributive possessive - plural	—	éleikéi