összetett

Hungarian

Etymology

From the összete- stem of összetesz +‎ -ett.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøsːɛtɛtː]
• Hyphenation: ösz‧sze‧tett
• Rhymes: -ɛtː

Verb

összetett

1. third-person singular indicative past indefinite of összetesz

Participle

összetett

1. past participle of összetesz

Adjective

összetett (comparative összetettebb, superlative legösszetettebb)

1. complex

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	összetett	összetettek
accusative	összetettet	összetetteket
dative	összetettnek	összetetteknek
instrumental	összetettel	összetettekkel
causal-final	összetettért	összetettekért
translative	összetetté	összetettekké
terminative	összetettig	összetettekig
essive-formal	összetettként	összetettekként
essive-modal	—	—
inessive	összetettben	összetettekben
superessive	összetetten	összetetteken
adessive	összetettnél	összetetteknél
illative	összetettbe	összetettekbe
sublative	összetettre	összetettekre
allative	összetetthez	összetettekhez
elative	összetettből	összetettekből
delative	összetettről	összetettekről
ablative	összetettől	összetettektől
non-attributive possessive - singular	összetetté	összetetteké
non-attributive possessive - plural	összetettéi	összetettekéi

Derived terms

Expressions

• összetett szem

 

Further reading

• összetett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN