útja

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

út +‎ -ja (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈuːcːɒ]
  • Hyphenation: út‧ja

Noun

[edit]

útja

  1. third-person singular single-possession possessive of út

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative útja
accusative útját
dative útjának
instrumental útjával
causal-final útjáért
translative útjává
terminative útjáig
essive-formal útjaként
essive-modal útjául
inessive útjában
superessive útján
adessive útjánál
illative útjába
sublative útjára
allative útjához
elative útjából
delative útjáról
ablative útjától
non-attributive
possessive - singular
útjáé
non-attributive
possessive - plural
útjáéi