bűnelkövető

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

bűn (sin, crime) +‎ elkövető (perpetrator)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbyːnɛlkøvɛtøː]
  • Hyphenation: bűn‧el‧kö‧ve‧tő
  • Rhymes: -tøː

Noun[edit]

bűnelkövető (plural bűnelkövetők)

  1. criminal, offender, perpetrator

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative bűnelkövető bűnelkövetők
accusative bűnelkövetőt bűnelkövetőket
dative bűnelkövetőnek bűnelkövetőknek
instrumental bűnelkövetővel bűnelkövetőkkel
causal-final bűnelkövetőért bűnelkövetőkért
translative bűnelkövetővé bűnelkövetőkké
terminative bűnelkövetőig bűnelkövetőkig
essive-formal bűnelkövetőként bűnelkövetőkként
essive-modal
inessive bűnelkövetőben bűnelkövetőkben
superessive bűnelkövetőn bűnelkövetőkön
adessive bűnelkövetőnél bűnelkövetőknél
illative bűnelkövetőbe bűnelkövetőkbe
sublative bűnelkövetőre bűnelkövetőkre
allative bűnelkövetőhöz bűnelkövetőkhöz
elative bűnelkövetőből bűnelkövetőkből
delative bűnelkövetőről bűnelkövetőkről
ablative bűnelkövetőtől bűnelkövetőktől
non-attributive
possessive - singular
bűnelkövetőé bűnelkövetőké
non-attributive
possessive - plural
bűnelkövetőéi bűnelkövetőkéi
Possessive forms of bűnelkövető
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bűnelkövetőm bűnelkövetőim
2nd person sing. bűnelkövetőd bűnelkövetőid
3rd person sing. bűnelkövetője bűnelkövetői
1st person plural bűnelkövetőnk bűnelkövetőink
2nd person plural bűnelkövetőtök bűnelkövetőitek
3rd person plural bűnelkövetőjük bűnelkövetőik

Further reading[edit]

  • bűnelkövető in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)