bekezdés
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
bekezd (“to indent”) + -és (noun-forming suffix)
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
bekezdés (plural bekezdések)
- paragraph (passage in text that is about a new subject, marked by commencing on a new line)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | bekezdés | bekezdések |
| accusative | bekezdést | bekezdéseket |
| dative | bekezdésnek | bekezdéseknek |
| instrumental | bekezdéssel | bekezdésekkel |
| causal-final | bekezdésért | bekezdésekért |
| translative | bekezdéssé | bekezdésekké |
| terminative | bekezdésig | bekezdésekig |
| essive-formal | bekezdésként | bekezdésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bekezdésben | bekezdésekben |
| superessive | bekezdésen | bekezdéseken |
| adessive | bekezdésnél | bekezdéseknél |
| illative | bekezdésbe | bekezdésekbe |
| sublative | bekezdésre | bekezdésekre |
| allative | bekezdéshez | bekezdésekhez |
| elative | bekezdésből | bekezdésekből |
| delative | bekezdésről | bekezdésekről |
| ablative | bekezdéstől | bekezdésektől |
| non-attributive possessive - singular |
bekezdésé | bekezdéseké |
| non-attributive possessive - plural |
bekezdéséi | bekezdésekéi |
| Possessive forms of bekezdés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | bekezdésem | bekezdéseim |
| 2nd person sing. | bekezdésed | bekezdéseid |
| 3rd person sing. | bekezdése | bekezdései |
| 1st person plural | bekezdésünk | bekezdéseink |
| 2nd person plural | bekezdésetek | bekezdéseitek |
| 3rd person plural | bekezdésük | bekezdéseik |
Derived terms[edit]
- bek. (abbreviation)
Further reading[edit]
- bekezdés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- bekezdés in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)