fölületes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

fölület (surface) +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfølylɛtɛʃ]
  • Hyphenation: fö‧lü‧le‧tes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

fölületes (comparative fölületesebb, superlative legfölületesebb)

  1. Alternative form of felületes.

Declension

[edit]
Inflection of fölületes
singular plural
nominative fölületes fölületesek
accusative fölületeset
fölületest
fölületeseket
dative fölületesnek fölületeseknek
instrumental fölületessel fölületesekkel
causal-final fölületesért fölületesekért
translative fölületessé fölületesekké
terminative fölületesig fölületesekig
essive-formal fölületesként fölületesekként
essive-modal
inessive fölületesben fölületesekben
superessive fölületesen fölületeseken
adessive fölületesnél fölületeseknél
illative fölületesbe fölületesekbe
sublative fölületesre fölületesekre
allative fölületeshez fölületesekhez
elative fölületesből fölületesekből
delative fölületesről fölületesekről
ablative fölületestől fölületesektől
non-attributive
possessive - singular
fölületesé fölületeseké
non-attributive
possessive - plural
fölületeséi fölületesekéi

Derived terms

[edit]