jóképű

Hungarian

jó (“good”) +‎ képű (“faced”)

jóképű (comparative jóképűbb or jobb képű, superlative legjóképűbb or legjobb képű)

(colloquial, of a man) handsome (having a pleasing appearance)
Synonym: jóvágású

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	jóképű	jóképűek
accusative	jóképűt	jóképűeket
dative	jóképűnek	jóképűeknek
instrumental	jóképűvel	jóképűekkel
causal-final	jóképűért	jóképűekért
translative	jóképűvé	jóképűekké
terminative	jóképűig	jóképűekig
essive-formal	jóképűként	jóképűekként
essive-modal	—	—
inessive	jóképűben	jóképűekben
superessive	jóképűn	jóképűeken
adessive	jóképűnél	jóképűeknél
illative	jóképűbe	jóképűekbe
sublative	jóképűre	jóképűekre
allative	jóképűhöz	jóképűekhez
elative	jóképűből	jóképűekből
delative	jóképűről	jóképűekről
ablative	jóképűtől	jóképűektől
non-attributive possessive - singular	jóképűé	jóképűeké
non-attributive possessive - plural	jóképűéi	jóképűekéi