körülmetélés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

körülmetél +‎ -és

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkørylmɛteːleːʃ]
  • Hyphenation: kö‧rül‧me‧té‧lés

Noun

[edit]

körülmetélés (plural körülmetélések)

  1. circumcision

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative körülmetélés körülmetélések
accusative körülmetélést körülmetéléseket
dative körülmetélésnek körülmetéléseknek
instrumental körülmetéléssel körülmetélésekkel
causal-final körülmetélésért körülmetélésekért
translative körülmetéléssé körülmetélésekké
terminative körülmetélésig körülmetélésekig
essive-formal körülmetélésként körülmetélésekként
essive-modal
inessive körülmetélésben körülmetélésekben
superessive körülmetélésen körülmetéléseken
adessive körülmetélésnél körülmetéléseknél
illative körülmetélésbe körülmetélésekbe
sublative körülmetélésre körülmetélésekre
allative körülmetéléshez körülmetélésekhez
elative körülmetélésből körülmetélésekből
delative körülmetélésről körülmetélésekről
ablative körülmetéléstől körülmetélésektől
non-attributive
possessive - singular
körülmetélésé körülmetéléseké
non-attributive
possessive - plural
körülmetéléséi körülmetélésekéi
Possessive forms of körülmetélés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. körülmetélésem körülmetéléseim
2nd person sing. körülmetélésed körülmetéléseid
3rd person sing. körülmetélése körülmetélései
1st person plural körülmetélésünk körülmetéléseink
2nd person plural körülmetélésetek körülmetéléseitek
3rd person plural körülmetélésük körülmetéléseik

Further reading

[edit]