kötelesség

Hungarian[edit]

köteles +‎ -ség (noun-forming suffix)

kötelesség (plural kötelességek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kötelesség	kötelességek
accusative	kötelességet	kötelességeket
dative	kötelességnek	kötelességeknek
instrumental	kötelességgel	kötelességekkel
causal-final	kötelességért	kötelességekért
translative	kötelességgé	kötelességekké
terminative	kötelességig	kötelességekig
essive-formal	kötelességként	kötelességekként
essive-modal	—	—
inessive	kötelességben	kötelességekben
superessive	kötelességen	kötelességeken
adessive	kötelességnél	kötelességeknél
illative	kötelességbe	kötelességekbe
sublative	kötelességre	kötelességekre
allative	kötelességhez	kötelességekhez
elative	kötelességből	kötelességekből
delative	kötelességről	kötelességekről
ablative	kötelességtől	kötelességektől
non-attributive possessive - singular	kötelességé	kötelességeké
non-attributive possessive - plural	kötelességéi	kötelességekéi

Possessive forms of kötelesség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kötelességem	kötelességeim
2nd person sing.	kötelességed	kötelességeid
3rd person sing.	kötelessége	kötelességei
1st person plural	kötelességünk	kötelességeink
2nd person plural	kötelességetek	kötelességeitek
3rd person plural	kötelességük	kötelességeik

Compound words