közelmúlt

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

közel (near) +‎ múlt (past)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøzɛlmuːlt]
  • Hyphenation: kö‧zel‧múlt
  • Rhymes: -uːlt

Noun

[edit]

közelmúlt (plural közelmúltak)

  1. recent past

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative közelmúlt közelmúltak
accusative közelmúltat közelmúltakat
dative közelmúltnak közelmúltaknak
instrumental közelmúlttal közelmúltakkal
causal-final közelmúltért közelmúltakért
translative közelmúlttá közelmúltakká
terminative közelmúltig közelmúltakig
essive-formal közelmúltként közelmúltakként
essive-modal
inessive közelmúltban közelmúltakban
superessive közelmúlton közelmúltakon
adessive közelmúltnál közelmúltaknál
illative közelmúltba közelmúltakba
sublative közelmúltra közelmúltakra
allative közelmúlthoz közelmúltakhoz
elative közelmúltból közelmúltakból
delative közelmúltról közelmúltakról
ablative közelmúlttól közelmúltaktól
non-attributive
possessive - singular
közelmúlté közelmúltaké
non-attributive
possessive - plural
közelmúltéi közelmúltakéi
Possessive forms of közelmúlt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. közelmúltam közelmúltjaim
2nd person sing. közelmúltad közelmúltjaid
3rd person sing. közelmúltja közelmúltjai
1st person plural közelmúltunk közelmúltjaink
2nd person plural közelmúltatok közelmúltjaitok
3rd person plural közelmúltjuk közelmúltjaik

Further reading

[edit]