koordinálás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

koordinál (to coordinate) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkoordinaːlaːʃ]
  • Hyphenation: ko‧or‧di‧ná‧lás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

[edit]

koordinálás

  1. coordination

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative koordinálás koordinálások
accusative koordinálást koordinálásokat
dative koordinálásnak koordinálásoknak
instrumental koordinálással koordinálásokkal
causal-final koordinálásért koordinálásokért
translative koordinálássá koordinálásokká
terminative koordinálásig koordinálásokig
essive-formal koordinálásként koordinálásokként
essive-modal
inessive koordinálásban koordinálásokban
superessive koordináláson koordinálásokon
adessive koordinálásnál koordinálásoknál
illative koordinálásba koordinálásokba
sublative koordinálásra koordinálásokra
allative koordináláshoz koordinálásokhoz
elative koordinálásból koordinálásokból
delative koordinálásról koordinálásokról
ablative koordinálástól koordinálásoktól
non-attributive
possessive - singular
koordinálásé koordinálásoké
non-attributive
possessive - plural
koordináláséi koordinálásokéi
Possessive forms of koordinálás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. koordinálásom koordinálásaim
2nd person sing. koordinálásod koordinálásaid
3rd person sing. koordinálása koordinálásai
1st person plural koordinálásunk koordinálásaink
2nd person plural koordinálásotok koordinálásaitok
3rd person plural koordinálásuk koordinálásaik