megkövetelte
From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
megkövetel + -te
Pronunciation[edit]
- IPA(key): [ˈmɛkːøvɛtɛltɛ]
- Hyphenation: meg‧kö‧ve‧tel‧te
megkövetelte
- third-person singular indicative past definite of megkövetel
Participle[edit]
megkövetelte
- verbal participle of megkövetel
