nevetséges
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]nevetséges (comparative nevetségesebb, superlative legnevetségesebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nevetséges | nevetségesek |
| accusative | nevetségeset | nevetségeseket |
| dative | nevetségesnek | nevetségeseknek |
| instrumental | nevetségessel | nevetségesekkel |
| causal-final | nevetségesért | nevetségesekért |
| translative | nevetségessé | nevetségesekké |
| terminative | nevetségesig | nevetségesekig |
| essive-formal | nevetségesként | nevetségesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nevetségesben | nevetségesekben |
| superessive | nevetségesen | nevetségeseken |
| adessive | nevetségesnél | nevetségeseknél |
| illative | nevetségesbe | nevetségesekbe |
| sublative | nevetségesre | nevetségesekre |
| allative | nevetségeshez | nevetségesekhez |
| elative | nevetségesből | nevetségesekből |
| delative | nevetségesről | nevetségesekről |
| ablative | nevetségestől | nevetségesektől |
| non-attributive possessive - singular |
nevetségesé | nevetségeseké |
| non-attributive possessive - plural |
nevetségeséi | nevetségesekéi |
Further reading
[edit]- nevetséges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN